Pár hónapja már tervezgetem, pár napja pedig a technikai hátterét ügyetlenkedtem megoldani, ha minden jól megy és ezt látjátok akkor sikerül is összehozni valami új dolgot. Hmm Hangulatjelentés..igazából ez az ami, de aki ismer az tudja, hogy honnan is származik ez a számomra agymenésnek titulált dolog, ami jóval idősebb tőlem. De nem is húzom tovább az időt, alább olvashatjátok a már pár napja megírt szösszenetet, azóta voltam pár napot otthon, továbbképzést kerestem és találtam, no meg daráltam egy kis fát, de ezekről talán majd később. Hát szóljon a rock...
Elsőnek szánt:Szóval beállok én is a blog készítők sorába, vagy kiállok a blog nélküliek sorából, ahogy tetszik, ugye mint tudjuk minden kezdet egy új véget jelent vagymi :)
Ez is véget ért, sőt már a következőben vagyunk. Az átlagember számára talán fura lehet először, bár már biztosan találkozott a ténnyel, hogy a sportolóknak, sportban dolgozóknak nem feltétlenül a január elseje jelenti az új év – szezon kezdetét. Személy szerint ezt az irományt szezon zárásként adom ki az ujjaimból pillanatokon belül. Úgy gondolom ez volt számomra a legösszetettebb és legmozgalmasabb szezon. Még ha ritkán is de játékosként kergettem a lyukacsost, míg mellette gyúróként és immáron végzett edzőként is tevékenykedtem. Floorball, futsal, kézilabda, strandkézilabda…idén a brutááál kimaradt . A mozgalmas szezon szakmai fejlődéssel, sok új kapcsolattal és még több közös fantasztikus emlékkel járt. Meg van az első érem edzőként, jártunk NB1-ben, Kínai- Európa- és Világbajnokságon nem is akármilyen eredménnyel és nem utolsó sorban megkerült a már két éve kutatott füstölő tartó. Ha egy szóval kellene jellemeznem akkor valószínűleg ez lenne az: EXTRA.
Végül tudom nehéz lesz, de őszintén kívánok mindenkinek legalább ilyen eredményes évet és az év jegyében stílusosan egy Michael Jordan idézettel köszönnék el:
„Nem valaki mással versengek, hanem azzal, amire képes vagyok.”
Köszönöm és hajrá!
És a korai zsenge, ahol talán először megfogalmazódott az írói véna a fejemben:
Le szeretném szögezni, hogy ezen írás senki ellen nem irányul, csupán a helyzet pikantériájat szeretném érzékeltetni és valami kis ízelìtőt adni az érzésből, szóval lássuk:
Amikor két hónap után újra hazatérek és este 10-kor teliholdkor kedvem lenne meglátogatni az újonnan elkészült kondiparkot, akkor a már elméleti síkon sokat bántott kondipark le van zárva. Állok az üres focipálya mellett és gondolkodom, hogy átlépjem a szalagot vagy sem? Vajon mi a fontosabb? Közben a telefonomat nyomogatva hallom a kiszűrődő zajokat az Andorra - Magyarország meccs nézőitől...elmosolyodom, szégyen, földet rá, herrstork takarodj, stb. Hirtelen akkor, sőt még most sem tudom mit kezdjek a gondolataimmal...
Következmény: inkább elsétáltam megírni e sorokat és élvezni a friss levegőt.
U.i.: sajnos a teliholdas a helyzet furcsaságát bemutató kép nem sikerült.
U.i.2: holnap azért megnézem ezt a szalagot magamnak , főleg ha egy klasszikus szavaira hallgatok, miszerint: "Break the rules, not the law, but break the rules!"
U.i.3: lássuk meg a pozitívat mindenben: volt egy pihenőnap
További kellemes hétvégéket! (Remélem holnap sikerül egy kép legalább, hogy ne tűnjön full kamunak a csekkolás )
Update: közben megnyitotta kapuit a kondipark. Őszintén szólva nem ez volt a célom ezzel is a kis vitaindító felszólalással, de köszönöm! Illetve örülök annak is, hogy többen is hangot adtak véleményüknek, olyanok is akiktől eddig még nem láttam. A körbekerítésről: ugye aki eltudja olvasni a kiírtakat és fel is fogja az valószínűsítem nem fog a gyepre lépni. Aki olvasás és szövegértés hiányában megy a parkba edzeni annak csak feltűnik az a piros szalag ott és remélem össze tudja rakni a képet. Na most van az a réteg (inkább ne legyen) aki elolvassa a kiírtakat, de ennek ellenére rálép a gyepre,hmm annak szerintem mindegy hogy milyen szalag van ott. Persze ez felnőtt emberekre vonatkozik,a gyerkőc más téma, de mint már írtam is véleményem szerint ezeket a parkokat szülői,edzői, de legalább felnőtt felügyelete mellett kellene használni. További szép napot!
Ennyi lett volna, kicsit hosszabb, kicsit felületes, de élményekkel teli és a miénk! Ezzel a képpel köszönnék el tőletek, ami tükrözi az elmúlt 2-3 hónapot, űzzük!!